2013. szeptember 3., kedd

2013. szeptember 3.



1. Az elvégzett tevékenységek, feladatok összefoglalása:

A mai napon 7 órakor keltünk. Fürdés és napi tisztálkodás után az étkezőbe tértünk be nyolc óra harminc perckor, ahol a reggelinket fogyasztottuk.
Ezután nyolc óra ötven perckor gyülekező helyen találkoztunk munkára készen.
A munka megkezdése előtt először találkoztunk a főnökkel, aki idegen nyelven beszélgetett velünk, az élet nagy dolgairól, és a mindennapokról.
A munka megkezdése előtt öt csoportra oszlottunk és más-más munkakörben kaptunk munkát. Az egyik csoport macskakő lerakása előtti földkimélyítést végezte, ahol menet közben egy rég eltemetett hídmérlegbe botlottak, ami megnehezítette és lelassította a munkájukat.
Én egy lány osztálytársammal kerültem beosztásra: a feladatunk egy megkezdett fal befejezése és falvég kialakítása volt.
A munkánkat a habarcs anyag megkeverésével kezdtük négy az egyes arányban homok és cement révén, és ehhez még egy egységnyi mész is került. Ezeket víz hozzáadásával, kézi keverőgéppel kevertük össze vödörben.
A falazóelemek lyukacsos ytongok voltak, és a falazás során használatba került eszközeink a vízmérték, kalapács, és kőműves kanál volt.
A falazat építése során nélkülözhetetlen volt az elemek méretre vágása, itt sarokcsiszolóval vágtam méretre kővágó koronggal, közben védőszemüveget és hallásvédőt viseltem.
A másik csoportok munkáját nem láttam az útépítőkkel ellentétben. Ezeket csak a beosztás előtt jegyeztem meg: két személy az asztalos műhelyben segédkezett, másik négy személy járólap burkolatot készített. Az utolsó csoport kész alapok között szintezéssel földet egyengetett.


2. Szerzett tapasztalatok:

A gépek kezelése közben óvatosnak kell lenni és körültekintően kell velük dolgozni.

És még egy jól sikerült naplórészlet:


1. Az elvégzett tevékenységek, feladatok összefoglalása:

A mai reggelünk nagyon nyugodtan indult. Fél nyolckor ébresztett minket a vekker, és a szokásos napi rutin következett. Mosakodás, fésülködés, fogmosás, és öltözködés. Reggel már a munkás felszerelésünkben mentünk le a konyhára enni, ugyanis nem lett volna már lehetőségünk átöltözni. Reggeli után a bejárat előtt gyülekeztünk, és a főnök úr fogadott minket néhány bíztató szóval, és mindenkit igyekezett személyesen is megismerni. Ezt követően egy munkavédelmi oktatáson vettünk részt, amit a mi közvetítőnk, András tartott. Meghallgattuk, hogy mire kell nagyon odafigyelnünk a munkavégzés során, és hogy megfelelően használjuk az éppen alkalmazott szerszámot, elektromos gépeket.
Később csapatokra osztottak minket. Néhányan taposót raktunk az emeleti helységekben, páran szinteztek, mások falaztak és ástak. Én a burkolós csapattal tartottam. Első feladatunk bizonyult a legnehezebbnek, mégpedig hogy megértsük egymást a minket felügyelő szakmunkással. Használtuk a német tudásunkat, néha pedig a kezünket és a lábunkat, de ennek ellenére nagyon jó tapasztalat volt a szakmai nyelv elsajátításában.
A csempézést azzal kezdtük, hogy felszedtük a padlószőnyeget. Ezt követően összesöpörtünk, és portalanítottunk, hogy a ragasztóanyag megfelelően le tudjon tapadni a felülethez. Lent a munkaterülten egy kézi keverőgéppel kikevertük az anyagot, de csak annyit, amennyit egy munkafolyamat alatt el is tudunk dolgozni, hogy ne keletkezzen felesleg. A sarkoknál és az ajtófélfáknál vágásra volt szükség, amit csempevágóval és asztali flexxel kiviteleztünk. Az első taposó leragasztása előtt kicsaptuk a felező vonalat, hogy megtartsunk egy bizonyos mintázatot a padlón. A későbbiekben ezt a vonalat vettük figyelembe. A ragasztóanyagot glettvassal elterítettük a felületen, majd a taposókat csempekeresztekkel elválasztottuk egymástól. Ellenőrzés képen vízmértékkel megnéztük, hogy vízszintben van-e a lerakott felület. A munka végeztével lemostuk a már lerakott taposókat, hogy a ragasztó ne száradjon rá. Összesöpörtünk a munkaterületen és elmostuk a szerszámokat.


2. Szerzett tapasztalatok:

Német nyelv tanulásában és felelevenítésére igazán hasznos volt a mai nap, hiszen rá voltunk kényszerülve a nyelv használatára. Ahogyan írtam is, kézzel-lábbal kommunikáltunk az elején, de a munkavégzés közben oldódott a feszültség bennünk, elengedtük magunkat, és bátrabban szóltunk oda németül a velünk együtt dolgozóknak.
Ezen kívül; meg tanultunk bánni a csempevágóval, az asztali flexxel és csapatban dolgozni egymással.







Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése